2015. okt. 26.

Vásáry István a Gólyavári Estéken

A Gólyavári Esték sorozatában 

2015. november 18-án, szerdán este 6 órakor 


az ELTE Trefort-kerti kampuszán, a Gólyavár földszinti Pázmány Péter termében Vásáry István CMHAS professor emeritus (ELTE BTK Orientalisztikai Intézet, Török Filológiai Tanszék) tart előadást 

Jasza és saría. A mongol törvény muszlim fogadtatása a XIII–XV. században 

címmel. A bagdadi kalifátus 1258-as mongol elpusztítása után az iszlám jogrendszere, a saría és a mongol birodalmi törvény, a jasza hosszú ideig élt egymás mellett. Mindeddig a kutatás elsősorban a két jogrendszer egymással szembenálló jellegét vizsgálta. Ez az előadás elsősorban annak jár utána, hogy elméleti antagonizmusuk ellenére, hogyan tudott mégis ez a két ideológia együtt élni a mongol eredetű államokban, így az Arany Hordában, az ilkánida Iránban, valamint Timur és utódai államaiban.
Minden érdeklődőt tisztelettel várunk. 

Időpont: 2015. november 18. 18:00 (Az előadást pontosan kezdjük.)

Helyszín: ELTE BTK Gólyavár, Pázmány Péter terem (1088 Budapest, Múzeum krt. 4. Gólyavár)

2015. szept. 25.

Kutatók éjszakája, ELTE 2015

Ismét Kutatók éjszakája az ELTE BTK-n, néhány keletes program a kari honlapról:


A Távol-keleti Intézet, Japán Tanszék programja:



Bevezető a japán nyelvbe

Az előadás célja, hogy megismertesse a közönséget a japán nyelv alapjaival. Miután áttekintjük az írásrendszerek sokszínűségét, megtanulunk többek között köszönni, bemutatkozni és számolni.
Időpont: 19:00-19:50. Előzetes regisztráció szükséges: ITT.
Helyszín: ELTE BTK B épület 217. (1088 Budapest, Múzeum krt. 4/B)


A szamurájok valódi története

Az előadás során a középkori Japánba invitáljuk a hallgatóságot. A történelmi áttekintés során kísérletet teszünk arra, hogy dióhéjban bemutatassuk a harcos szamuráj réteget. Honnan jöttek, hova tartottak, milyen emberek voltak ők? Ezekre és már kérdésekre is választ kaphatnak azok, akik velünk tartanak.
Időpont: 20:00-20:50 Előzetes regisztráció szükséges: ITT.
Helyszín: ELTE BTK B épület 217. (1088 Budapest, Múzeum krt. 4/B)


és a KCST is hívogat, kivételesen nem kedden :)



Az Arab Tanszék meghívja Önt és a téma iránt érdeklődőket a Kutatók éjszakája keretében szervezett

Iszlám és migráció. Kivándorlás és kisebbségi lét az iszlám szemszögéből    
című kerekasztal-beszélgetésre.


Előadók:

Dévényi Kinga, Budapesti Corvinus Egyetem

N. Rózsa Erzsébet, Külügyi és Külgazdasági Intézet, Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Tüske László, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Országos Széchenyi Könyvtár

A rendezvény időpontja: 2015. szeptember 25., péntek, 15:00 óra

Helyszíne: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar
B. épület 172. terem



2015. szept. 19.

Keletkutatás 2015. tavasz

Megjelent a Keletkutatás 2015. tavaszi száma, benne a 70 éves Vásáry István köszöntése


Tartalom 

Dávid Géza–Péri Benedek: A hetvenéves Vásáry István köszöntése........ 5

Tanulmányok

Czentnár András: Egy finnugor etimológia török kapcsolatai................... 9
Csiky Gergely: A késői nomád közelharci fegyverek kontinuitása és regionalitása. Adatok a mongol hódítások korának vágó- és szúrófegyvereiről.................................................................... 21
Erdélyi Melinda: Az európai színház kezdetei Törökországban................ 35
Fodor Gábor: Az örménykérdés Vámbéry titkos leveleinek tükrében (1889–1908)........................................................................... 49
Katkó Gáspár: A budzsaki tatárok a lengyel–oszmán határvidéken ......... 63
Kovács Nándor Erik: Győztes hadsereg vesztes vitézei. Pillanatképek az 1672. évi kamenyec-podolszkiji hadjárat idejéből........................... 81
Oláh Péter: A török–magyar kapcsolatok alakulása egy diplomata szemével – Tahy László ankarai követ munkássága (1924–1933)....... 93
Papp Adrienn: Török kori lőpormalom Budán.......................................... 105
Péri Benedek: I. Szelim szultán kiadatlan perzsa versei I. ........................ 115
Sárközy Miklós: A Dīwān-i Qā’imiyyāt hetvenötödik kaszídája és egy nizári merénylet anatómiája.................................................................. 139
Somfai Kara Dávid: A Majmū‘at at-tawārīx és a kirgiz epikus hagyomány ................................................................................ 153
Sudár Balázs: Rebab: egy hangszer a muszlim világ sodrásában ............. 163

2015. jún. 14.

Umemura Yuko habilitációs előadása



A habilitációs előadás címe: A japán-magyar kapcsolatok az 1920-as években, tekintettel Imaoka Dzsúicsiró tevékenységére

A tudományos előadás címe: Az 1956-os magyar forradalom hatása a japán írókra és ennek emlékezete

A habilitációs előadás időpontja: 2015. VI. 29. 14:00
Az előadások helye: ELTE Bölcsészettudományi Kar Kari Tanácsterem (Budapest VIII., Múzeum krt. 4/A.)


Balogh Dániel doktori védése

Balogh Dániel "A Textual and Intertextual Study of the Mudraraksasa" 

című értekezésének védése nyelvtudományok tudományágban 


A védés időpontja: 2015-VI-15 10:00 
helye: 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/D Alagsori Tanácsterem

A bizottság tagjai:

Elnök: Prof. Dr. Déri Balázs, PhD 

Bírálók: 
Dr. Wojtilla Gyula, DSc (SZTE, ELTE) 
Dr. Törzsök Judit, DPhil Habil. (Université de Lille) 

Titkár: Dr. Hidas Gergely, DPhil 
Tag: Dr. Bolonyai Gábor, CSc 
Póttagok: Dr. Négyesi Mária, PhD, Dr. Renner Zsuzsanna, PhD 

Témavezető: Dr. Dezső Csaba, DPhil 

Horváth Máté doktori védése

Horváth Máté: "A középkori állam- és hadseregszervezet terminológiája a 11-12. század fordulóján a Fátimida Kalifátusban" 


című értekezésének védése nyelvtudományok tudományágban

A védés időpontja: 2015-VI-19 11:00
helye: 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/D Alagsori Tanácsterem

A bizottság tagjai 

Dr. Ormos István, PhD, egyetemi tanár, elnök

Dr. Dévényi Kinga, CSc, egyetemi docens, opponens
Dr. Major Balázs, PhD, egyetemi docens, opponens

Dr. Iványi Tamás, PhD, egyetemi docens
Dr. Jeremiás Éva, CSc, professor emeritus
Dr. Szombathy Zoltán, PhD Habil., egyetemi docens
Dr. Zsom Dóra, PhD, egyetemi adjunktus, titkár

Témavezető: Dr. Hajnal István, PhD Habil. egyetemi docens 

2015. ápr. 3.

A Kelet magyar kutatói

Az MTA Könyvtár és Információs Központ tisztelettel meghívja


A Kelet magyar kutatói 


című kiállítás megnyitójára.


Köszöntőt mond: Monok István főigazgató (MTA KIK)

A kiállítást megnyitja: Vásáry István turkológus, az MTA tagja



Helyszín: MTA Székház (Budapest V. ker., Széchenyi István tér 9), aula

Időpont: 2015. április 8, 15:00 óra



A kiállítás 2015. április 21-ig, munkanapokon 9:00-19:00 óra között látogatható.

forrás: MTAK

2015. márc. 1.

CFP: Toward A Transnational History of Turkish Studies

CFP: Toward A Transnational History of Turkish Studies (18th-20th Centuries) 



Institut Français d'Etudes Anatoliennes / ANR Transfaire / CETOBAC (EHESS)
12.11.2015-13.11.2015, Istanbul, Institut Français d'Etudes Anatoliennes
Deadline: 15.05.2015

Convenors: Marie Bossaert (EPHE, Paris) and Emmanuel Szurek (Princeton University)

Turkish studies, as a seemingly autonomous field of knowledge, has not been critically examined. With few exceptions, the existing literature generally provide a linear, internalist, if not hagiographic narrative
centered on the "life-and-work" of a series of outstanding individuals. Moreover, conducted country by country, these surveys tend to neglect the international circulation of ideas, men and artifacts. We wish to take into account the different inheritances (European, Russian, Ottoman, Turkish, Arab, Japanese, American etc.) that have contributed to the intellectual and institutional autonomization of the field.

We propose to follow these leads through three sets of questions focusing on the definition, the actors, and the uses of Turkology.

1. What is Turkology? What is its object? Is it different than "Turkish studies"? Who are the "Turks" under consideration? When did Turkish Studies appear in the different countries, and how did they fit in the
broader fields of orientalist scholarship, the humanities, and the social sciences at large?

2. Who is a Turkologist? How does one become a student in Turkish studies? Who are the non-academic and/or subaltern contributors to the field? What are the local, national and international networks enacted
by these different actors?

3. What use is Turkology? What is the social and political role of the Turkologist (intelligence, military, diplomacy, translation etc.)? How were Turkish studies connected to Turkish nationalism(s)? To colonial
empires? To international migrations? Is there such a thing as "War-Turkology"?

The detailed call for papers and submission guidelines are available at ejts.revues.org/5109 (English) and ejts.revues.org/5108 (French).


Quelle: hsozkult

2015. febr. 25.

CFP - Vostokovedenie Reconsidered

Vostokovedenie Reconsidered: Exploring Russian, Soviet and Post-SovietOriental Studies 



Berlin, Zentrum Moderner Orient, 25.02.2016-27.02.2016
Deadline: 31.03.2015



The Russian and later Soviet conceptualisation of the term Vostokovedenie (Orientology, Oriental Studies) traces its origins back to a 18th/19th century European model of an Orient which included not only the Islamicate countries of the Middle East, Turkey, Iran and North Africa but encompassed South and South East Asia, Japan, China and Africa. Different from other European colonial powers, Russia did not
have overseas colonies; hers were connected to "the motherland" by the Eurasian landmass. Therefore, Russia's imperial gaze on "the Orient" was always twofold: directed towards the outside (especially India) but also towards her "inner Orient", the conquered territories in the Caucasus and Central Asia. Russia herself occupied a hybrid space: orientalised by Western and Central European neighbours, the Orient was the place where Russia could claim equality with other European powers in her "civilising mission" (Schimmelpenninck van der Oye 2010). After the Soviet Union consolidated, Vostokovedenie continued to be regarded as an important discipline: it was expected to provide the necessary knowledge to reach out to national liberation movements popping up everywhere.
Soviet Vostokovedenie drew as much on its imperial Russian academic roots as on the specific notion of an alternative modernity and became an important pillar in the Soviet academic landscape. Whereas until the
first decades of the 20th century Russian Vostokovedenie was part of the wider European academic context (British, French German Oriental Studies), mutual recognition and exchange were impeded by the onset of
the Cold War. Although the findings of Soviet Vostokovedenie were intensively discussed within the socialist countries, they were only noticed by few individuals in Western Europe and the USA.

Why do we consider it necessary to readdress these issues almost twenty-five years after the demise of the Soviet Union? One inspiration came from the recent introspection and reframing of Area Studies. The
last decades have seen many contributions to rethink and discuss core concepts and objectives. Among the many demands made regarding a fresh and critical engagement with Area Studies is the on a par discussion of  "international" and "local" scholars about their objectives, methodologies etc., similar to the requirements defined by other disciplines. Although few would deny self-reflexivity with regard to their area of specialty and its local academic representatives, the disparity in the academic reception of Western and non-Western knowledge production is still noticeable. There has, however, been a recent interest in the academic history of Soviet Vostokovedenie, both in the West (Mühlfried & Sokolovskiy 2011; Kemper & Conermann 2011) as well as in former Soviet republics (Kozlov 1992; Shastitko & Skvorcova 2000; Tamazishvili 2000).

To engage critically with the history of science and scholarship, and especially with the history of those knowledge fields that deal with "the Orient" (e.g. Islamic Studies, South Asian, South East Asian, and
Central Asian Studies, Anthropology of the Middle East) has long been a central concern for the Zentrum Moderner Orient (see e.g. Liebau 2014; Lange 2011, 2014; Roche 2013; Dagyeli, forthcoming). During the
workshop, we want to look at the specific characteristics of Russian/Soviet/Post-Soviet understandings of Vostokovedenie from a conceptual history perspective, and ask whether they differ semantically and ontologically from what is commonly called Oriental Studies and if so, in what ways?

The discussion will be structured by three sections:


1. Section: Conceptualising Vostkovedenie: Continuity or Reinvention?


This section attempts at investigating conceptions of Vostokovedenie within the general framework of Russian/Soviet science and policy at different periods.
Who were the actors? What were the main historical events that marked turning points and which changes did they effect regarding topics,regional orientation and methodical approaches? To what extent has
Vostokovedenie been a centralized enterprise and to which degree could dissenting discourses be voiced? How were the scholarly traditions of Russian/Soviet Oriental Studies balanced against varying political
demands? Which role was ascribed to Vostokovedenie in the independent post-Soviet republics in their search for identity? Did the political and social breakup lead to affirmation and continuity, recourse to
earlier traditions, new unprecedented approaches or a bricolage of these?


2. Section: Institutionalising Vostokovedenie: Space and Knowledge


The focus in the second section will be on "geographies of knowledge".  Knowledge production cannot be regarded as a "neutral" activity divorced from social, political, cultural and material space. Thus, we invite
contributions dealing with questions like: What was the role of academic institutions established after 1918
(Tbilisi, Baku, Tashkent, Yerevan) alongside the already existing sites of knowledge production (St. Petersburg, Moscow, Kazan)? How did they develop over different periods and what was the relationship between "centre" and "periphery"? Which kind of hierarchies existed among those sites regarded as "centres" (Moscow and Leningrad) and among those in other parts of the country. How were institutions affected by the disintegration of the Soviet Union and the foundation of independent nation states after 1991? How far did they contribute to the reframing of Vostokovedenie in the new political context?


3. Section: The Expert, the Vostokoved: Biographical and Political Ruptures


Within this section we would like to discuss new approaches to the history of Vostokovedenie based on life trajectories and biographical perspectives. Looking at individuals/scholars who were involved in the
history of Russian/Soviet/Post-Soviet Vostokovedenie we invite presentations on the following questions:
How was the access to the various institutions (universities and academy of sciences), international conferences, publications and research areas regulated? How were research topics developed and defined? Who was acknowledged as an expert? What kind of privileges, restrictions and demands did this entail? What kind of fissures existed during Soviet times between scholars of Muslim and non-Muslim background regarding the delicate topic of Islamic Studies? What were reasons for taking up training in this branch of study and how were possible personal motivations (e.g. family background, interest in preserving traditions
and local knowledge) modulated with political aspirations like the promotion of socialism and support of liberation movements worldwide? To what extent did the indigenization policy of the 1920/30s
(korennyzatsiya) shape the development of the Vostokoved? How are political frictions reflected in biographies and what is perceived as such?

Conference languages will be Russian and English. Abstracts of proposals (in Russian or English - no more than 300 words) should be sent to Heike Liebau and Jeanine Dagyeli (Heike.Liebau@zmo.de, Jeanine.Dagyeli@zmo.de) by March 31, 2015. Please indicate which of the three sections you
relate your topic to. The organisers will try to raise additional funding in order to cover all expenses for those whose proposals are accepted for the programme. Notification will be completed by May 31, 2015. Full papers will be due by December 31, 2015. We aim to publish selected papers in a conference volume.


------------------------------------------------------------------------
Heike Liebau, Jeanine Dagyeli
Zentrum Moderner Orient, Kirchweg 33, 14129 Berlin
Heike.Liebau@zmo.de, Jeanine.Dagyeli@zmo.d
e

Quellen: ZMO, hsozkult 

2015. febr. 23.

Iszlám és orvostudomány

Az MTA Könyvtár és Információs Központ meghívja


Őexcellenciája Mohammad Reza Morshedzadeh

az Iráni Iszlám Köztársaság budapesti nagykövete



Iszlám és orvostudomány – Muszlim tudósok a gyógyászatban





című előadására.

Köszöntőt mond: Monok István főigazgató (MTA KIK). 

A rendezvény házigazdája: Kelecsényi Ágnes osztályvezető (MTA KIK Keleti Gyűjtemény)

Helyszín: MTA Könyvtár és Információs Központ (Budapest V. ker., Arany János u. 1), Konferenciaterem (II. emelet)


Időpont: 2015. február 25, 16:00 óra

Forrás: MTA KIK

2015. febr. 13.

ELTE Lecture Meir Litvak

MODERN IZRAEL: KONFLIKTUS és SOKFÉLESÉG sorozat nyitó előadása(i):



16 February 2015 Gólyavár, Pázmány Péter terem


16.00 Zsofia Kata Vincze 
Jewish and Democratic? Introduction to academic studies of Israel”

16.30 Prof. Meir Litvak “Islamist Movements and the Arab-Israeli conflict”



Meir Litvak
Meir Litvak (Ph.D, Harvard 1991). Associate Professor at the Department of Middle Eastern History, Director of the Alliance Center for Iranian Studies and Senior Research Fellow at the Dayan Center for Middle Eastern Studies at Tel Aviv University, Coordinator of the Parviz and Pouran Nazarian Chair for Modern Iranian Studies. 

Meir Litvak currently serves as an associate professor in the Department of Middle Eastern History and as the director of the Alliance Center for Iranian Studies at Tel Aviv University. Dr. Litvak has written numerous articles and books on modern Shi‘a and Iranian history, as well as on modern Islamic movements. He is the author of Shi'a Scholars of Nineteenth Century Iraq: The ‘Ulama’ of Najaf and Karbala’ (Cambridge University Press, 1998); and co-author of From Empathy to Denial: Arab Responses to the Holocaust (Columbia University Press, 2009) and of the forthcoming book Iran: from a Persian Empire to an Islamic Republic (Open University of Israel Press). In addition, he is the co-editor of Religious Fanaticism (Zalman Shazar Center, 2007);Palestinian Collective Memory and National Identity (Palgrave-McMillan); and The Sunna and Shi‘a in History Division and Ecumenism in Islam (Palgrave-McMillan, 2011).  Dr. Litvak received his doctorate from Harvard University in 1991.

forrás: www.hebraisztika.hu, www.izraelikultura.hu

2015. febr. 7.

KRE - Irán és Közép-Ázsia

Ismét érdekes vendégelőadásokra invitálja az érdeklődőket Dr. Sárközy Miklós, a KRE Ókortörténeti és Történeti Segédtudományi Tanszékének vezetője: 

Dr. Matteo Compareti olasz iranista, a University of California Berkeley-UCB (USA) kutatója

2015. február 10-én, 11-én és 12-én (kedd-szerda-csütörtök) három előadást fog tartani a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karán Budapesten a Reviczky utca 4-ben, a Díszteremben (100-as terem)

A téma a szászánida kori Irán és Közép-Ázsia vallástörténete, régészete. Az előadások angolul hangzanak el. A három előadás címei az alábbiak:

1. On the representation of Simurgh and Xwarenah in ancient Iranian arts (február 10. kedd, 16.00 Díszterem)
2. The Sino-Sogdian monuments: questions of adoption and adaptation (február 11. szerda,18.00, Díszterem)
3. The representation of Zoroastrian divinities on the column capitals at Taq-i Bustan (február 12. csütörtök, 18.00, Díszterem)

Forrás: KRE, Magyar-Iráni Baráti Társaság

2015. febr. 5.

Ideengeschichte des Islam - Juniorprofessur

An der Johann Wolfgang Goethe-Universität Frankfurt am Main ist am Institut für Studien der Kultur und Religion des Islam des Fachbereichs Sprach- und Kultur­wissenschaften im Rahmen des durch das BMBF geförderten Projekts „Zentrum für Islamische Studien“ zum nächstmöglichen Zeitpunkt folgende Stelle im Beamten- bzw. im Angestelltenverhältnis zu besetzen: 


Juniorprofessur (W1) für Ideengeschichte des Islam 



Die Professur soll die zentralen Gebiete der Ideengeschichte des Islam insbesondere die Teilgebiete islamische Theologie (kalam), Philosophie (falsafa), Recht (fiqh), Mystik (tasawwuf) und Ethik (ahlaq) in der Lehre vertreten. Darüber hinaus wird ein klares eigenständiges Forschungsprofil zumindest in einem der Teilbereiche erwartet. Als Schwerpunkte der Forschung sind die Kontextualisierung und Aktuali­sierung der jeweiligen klassischen Inhalte in gegenwärtige praxisrelevante For­schungsfelder in Deutschland wie z.B. praktische Theologie, Religionsphilosophie, Bio-, Medizin- und Sozialethik vorgesehen. Bewerbungsvoraussetzungen sind die Promotion in einem islambezogenen Bereich wie Islamische Theologie, Islamische Studien, Islamwissenschaft bzw. Orientalistik sowie adäquate Publikationen in einem Teilbereich der Ideengeschichte des Islam. Darüber hinaus werden Erfah­rungen im Bereich des christlich-islamischen und/ oder jüdisch-islamischen Dialogs sowie der interdisziplinären Zusammenarbeit erwartet. Hervorragende Kompetenz im Deutschen und Englischen und allen Sprachstufen des Arabischen und einer weiteren Fachsprache der Islamischen Studien (z.B. Persisch, Türkisch, Osmanisch, Urdu etc.) sind vorausgesetzt. Sprachkenntnisse in weiteren klassischen Sprachen (Griechisch, Hebräisch, Latein etc.) zur Erschließung islamrelevanter Quellen sind von Vorteil. Lehrpraxis im relevanten Bereich sowie die Bereitschaft zur Entwicklung neuer Studiengänge, Engagement für den Ausbau und interdisziplinäre Vernetzung des Faches sowie bei der Betreuung der Studierenden und des wissenschaftlichen Nachwuchses werden erwartet. Erfahrungen in der Konzeption, Einwerbung und Durchführung von Drittmittelprojekten sind erwünscht. Die Goethe-Universität strebt eine Erhöhung des Anteils von Frauen in Forschung und Lehre an und fordert qualifizierte Wissenschaftlerinnen nachdrücklich auf, sich zu bewerben. Details zu den rechtlichen Rahmenbedingungen der Einstellungsvoraus­setzungen finden Sie unter: www.vakante-professuren.uni-frankfurt.de 

Bewerbungen mit den üblichen Unterlagen (Lebenslauf, Verzeichnis der Publikationen (Schriften nur auf Anfrage), Kopie der Promotionsurkunde) richten Sie bitte innerhalb von vier Wochen  nach Erscheinen dieser Anzeige (Bewerbungsschluss: 05.03.2015) an den Dekan des Fachbereichs Sprach- und Kulturwissenschaften der Goethe-Universität, E-Mail: berufungen-fb09@dlist.uni-frankfurt.de



Junior Professorship (W1) of the History of Islamic Thought 


This position, which is part of the “Centre for Islamic Theology” project funded by the Federal Ministry of Education and Research, is to be filled as civil servant or employee on equal terms at the earliest possible date. The appointed professor is intended to undertake teaching in the central areas of the history of Islamic thought—particularly in systematic theology (kalām), Islamic philosophy (falsafa), law (fiqh), mysticism (taṣawwuf) and ethics (aḫlāq). Furthermore, the candidate is expected to have a distinct research profile in at least one of these fields. The research focus should be on the contextualization of classical material to contemporary practice-oriented fields of research in Germany, such as practical theology, philosophy of religious, bioethics, medical and social ethics. 
Prerequisites for an application are a Ph.D. in an Islam-related field such as Islamic theology, Islamic studies or Oriental studies as well as adequate publications in one area of the history of Islamic thought. In addition, we expect theoretical and practical experience in the field of Christian-Muslim and/or Jewish-Muslim dialogue as well as with interdisciplinary cooperation. An excellent competence of German, English, all stages of Arabic as well as the mastery of one more language of Islamic studies (Persian, Turkish, Ottoman Turkish, Urdu etc.) is requested. Proficiency in further classical languages (Greek, Hebrew, Latin etc.) for the analysis of relevant sources is an advantage. We also expect teaching experience in the named subject area and a willingness to create new courses of study. Commitment to the development of the field “Islamische Studien”, the engagement in interdisciplinary discourse as well as to the mentoring of students and young academics are of particular importance. Experience in planning, procuring and running third-party funded projects is desirable. 
The designated salary for the position is based on “W1” on the German university scale. Goethe University is an equal opportunity employer which implies that applications from women are specifically encouraged. For further information regarding the general conditions for professorship appointments, please see: www.vakante-professuren.uni-frankfurt.de

Qualified academics are invited to submit their applications including a CV, a list of publications, and a copy of the doctoral diploma within 4 weeks of publication of this announcement (deadline 2015-03-05) to the Dean of the Faculty of Linguistics, Cultures and Arts, Johann Wolfgang Goethe-Universität, E-Mail: berufungen-fb09@dlist.uni-frankfurt.de 


Quellehttp://www.uni-frankfurt.de/45303014/fb09

2015. jan. 17.

Konf: Krimtataren in Geschichte und Gegenwart

29.01.2015-30.01.2015, Wien
Seminarraum des Instituts für Osteuropäische Geschichte, Spitalgasse 2, Hof 3 (Campus), A-1090 Wien

Kerstin S. Jobst (Institut für Osteuropäische Geschichte, Universität Wien); Hüseyin I. Cicek (Erlanger Zentrum für Islam und Recht in Europa / Friedrich-Alexander-Universität Erlangen-Nürnberg)


Die Annexion der Halbinsel Krim durch die Russländische Föderation im Frühjahr 2014 hat zumindest kurzfristig das Interesse der internationalen Öffentlichkeit auf sich gezogen, wurde dieser Schritt
Moskaus doch mehrheitlich als nicht völkerrechtskonform gewertet. Vergleichsweise wenig Aufmerksamkeit erfuhr hingegen die sich daraus ergebene neue Lage der krimtatarischen Bevölkerung, welche auf der von
ethnischen Russen dominierten Halbinsel mittlerweile einen Anteil von ca. dreizehn Prozent ausmacht. Da das russisch-krimtatarische Verhältnis in der Vergangenheit häufig zumindest als angespannt zu bezeichnen war,
wundert die weitgehende Ignorierung dieses Aspekts durch westliche Medien. Der gemeinsam von den Universitäten Wien und Nürnberg-Erlangen unter der Federführung von Kerstin S. Jobst und Hüseyin I. Cicek konzipierte Workshop wird sich vor diesem Hintergrund wissenschaftlich der krimtatarischen Geschichte und Gegenwart widmen und einige im deutschsprachigen Raum tätige WissenschaftlerInnen zusammenbringen.
Neben der Vorstellung und Diskussion ihrer Forschungen handelt es sich zugleich um ein Vernetzungstreffen, auf dem u.a. darüber verhandelt werden soll, wie eine deutschsprachige Öffentlichkeit zukünftig für den
Faktor "Krimtataren" im Kontext der Geschichte und Gegenwart der Halbinsel im Schwarzen Meer sensibilisiert werden kann.

------------------------------------------------------------------------
DONNERSTAG, 29. JÄNNER 2015

18:30 Uhr Kerstin S. Jobst (Wien), Hüseyn Cicek (Nürnberg/Erlangen): Begrüßung und Einführung

Keynote: Andreas Kappeler (Wien): Muslime im Zarenreich und in der Sowjetunion

Im Anschluss wird zu einem Empfang geladen


FREITAG, 30. JÄNNER 2015

10:00 Uhr Christoph Augustynowicz (Wien): Krimtatarische Gesandtschaften am Wiener Hof

10:30 Uhr Stephan Conermann (Bonn): Evliya Çelebis Krimbericht im Kontext

11:00 Uhr Kaffeepause

11:30 Uhr Mieste Hotopp-Riecke (Magdeburg): Preußisch-krimtatarische Beziehungsgeschichte

12:00 Uhr Kerstin S. Jobst (Wien): Krimtataren im Zarenreich und in der frühen Sowjetunion

12:30 Uhr Mittagspause in eigener Regie

14:00 Uhr Hüseyn Cicek (Nürnberg/Erlangen): Feindschaft in den Schriften Ismail Bey Gaspiralis?

14:30 Uhr Zaur Gasimov (Istanbul): Exilanten, Mittler und Europäer: Krimtatarische Intellektuelle zwischen Polen und der Türkei

15:00 Uhr Aishe Memetova (Hamburg): Zur aktuellen Lage der Menschenrechte auf der Krim

15:30 Uhr Kaffeepause

Aussprache: Mögliche weitere Vernetzungen; ICATAT als Schnittstelle zwischen Jugendbildung, Turkologie und NGO-Arbeit (Input: Hotopp-Riecke), mit Martin Malek (angefragt), Wilfried Jilge (angefragt)

------------------------------------------------------------------------
Michaela Strauss
Institut für Osteuropäische Geschichte, Spitalgasse 2, Hof 3, 1090 Wien
michaela.strauss@univie.ac.at


Quelle: http://hsozkult.geschichte.hu-berlin.de/termine/id=26871